Még nem késő hétvégére programot keresni, különösen, ha a bámészkodós evezések után jól esne egy kis versengés. Az Ipolyon a járvány idején nem lehetett evezni, de most, hogy a szépen beharangozott második hullám előtt van egy kis szusszanásnyi idő, jó kis lehetőség a 2020-as Ipoly Grand Prix.  

A Balassagyarmatról induló verseny két napos lesz, péntek este egy kis szocializálódás, majd szombat reggel rajt, és két napon át lehet csapatni, attól függően, kinek mit bír a lelkesedése. 

A száz kilométeres verseny Balassagyarmattól egészen a torkolatig tart, a mezőny az éjszakát sátrakban tölti, a szervezők némi nevezési díj fejében mindenről gondoskodnak, lehet sátrat és persze kajakot is bérelni. 

A tavalyi futamról látványos filmecskét készítettek, várhatóan az idei verseny is ilyen jó hangulatú lesz, mi már nagyon várjuk. 

Az Ipoly Grand Prix Facebook eseményét ITT találjátok, van még néhány hely, a rajtnál találkozunk :)

Ez most egy nagyon részrehajló poszt lesz, bevallom a gyerekkorom jó részét a Lakitelek melletti holtág közelében töltöttem. Nem csak a holtág szépsége miatt tértünk vissza rendszeresen, hanem a hangulat miatt, amit ma egyszerűen retronak titulálnak. 

Most, felnőttként másképp érdekes, de egy biztos, hogy rendszeres látogatók leszünk amíg lehet. 

Az elmúlt évtizedekben sok mindent építettek, felújítottak, alakítottak a környéken, de a hamisítatlan Tőserdei hangulat, aminek a 80%-át még mindig a hihetetlen nyugalom adja, megmaradt. A parton még mindig lehet kapni vattacukrot, a csónakok mellett ma más SUP kölcsönzés is lehetséges, de eltűntek a gyerekkoromból jól ismert éttermek, a halászcsárdának pedig már nyoma sincs, a helyén parkoló autók állnak. De a lényeg, az ország talán legszebb holtága itt van és örök.

A térképen jól látszik, hogy a hely mindössze néhány stratégiai ponttal rendelkezik, minden a parti strand és a fürdő tengelye köré épült, de nem is kell több. Pont elég az a 3-4 büfé, a hamburgerkkel, meg a paprikás lisztbe forgatott ropogósra sült hallal, hogy az ember jól érezze magát. A híd mellett csónakkölcsönző, a reggeli futás közben békésen totyogó hattyúcsalád, és a lazán teljesíthető pár kilométeres evezős túra garantálja a tökéletes pihenést. 

A Szikra holtág a Tisza szabályozásával jött létre. A víz a híd mindkét oldalán járható, sőt, ha magas a vízállás, egészen a Tiszáig evezhető, igaz, az utolsó kilométereken már csikicsukizni kell a sűrű növényzet miatt. 

 A Holt Tisza tőserdei ága igazi mini dzsungel, a környező ősláp miatt olyan gazdag élővilággal, amit csak kevés helyen lehet látni. Érdemes a túrát kétfelé választani, mi is ezt a megoldást válaszottuk, a magas vízszint miatt ugyanis csak kevés hajó fér át a híd alatt. A szabadstrand felőli oldalon egyszerű az indulás, a lapos partrész agyagos homokkal borított, és lassan mélyül, a másik oldalon viszont sok horgászcsónak és meredek pecáshely közül kell a legkevésbé szívatósat kiválasztani (ha türelmesen keresgélsz, van stég, de mi szeretjük a kihívást, odáig nem mentünk el). A vizen nagyon kell figyelni a sulyomra, időnként felbukkan egy-egy van belőle, de a kis tüskés terméseket simán félre lehet lökdösni. A dzungelhangulathoz hozzájárul, hogy az ősláp laza talajából sok fa dőlt be az elmúlt években a vízbe. Ezek az idő múlásával kisebb zátonyokat képeznek a vízben, így érdemes figyelni rájuk és kicsit kerülni a biztonság kedvéért. 

És hogy a téli kirándulás is meglegyen, itt akár decemberben is lehet evezni, ha nincs fagy. Az utóbbi években egész jó időjárást lehetett telente kifogni így a karácsonyi evezés élménye is megvolt. 

@holevezzek Hello Tőserdő! #tőserdő #hungary @Oru Kayak #kayak #winter #wintertrip ♬ Love - Revember

  Szóval kaár tél van, akár nyár, irány a Holt Tisza, és csak hogy reklám is legyen, faházat a parttól kőhajításnyira itt béreltünk, van kerti sütögető, és finom pálinkával fogadtak bennünket. Szemben remek fagyizó, a sarkon, Döme büféjében pedig tökéletesen ropogósra sütik a halat :)   Ha pedig itt töltitek a karácsonyt, akkor ilyen estékben lesz részetek:

 Lassan érdemes elgondolkodni a nyaralásokon, a következő hetekben mutatunk pár eldugott, de zseniális helyet, ahová nem érdemes kajak, sup nélkül elindulni. Ilyen például az itthon alig ismert Praia da Arrifana Portugália déli csücskén.

fotó

A bájos település, Aljezur két partszakaszát használják a szörfösök és a suprajongók, Arrifana Beach a déli oldalon van. A közeli kisváros néhány szállodával, házias kosztot kínáló étteremmel várja az utazókat. A parthoz legközelebb eső Living Lodge hotel suptúrákat kínál, a szintén egy kőhajításnyira lévő Arrifana Surf School pedig szörfdeszkákkal és oktatással várja a zöldfülűeket.  

 A legtöbb  helyen úgynevezett sleep&surf csomagokat kínálnak, így nem kell külön kalkulálni a kölcsönzéssel/oktatással, sőt, helyenként masszázs és jógaóra is jár a vendégeknek, így tényleg remek kis uticél lehet az evezősök eldugott paradicsoma, Arrifana. 

Budapestről Faro repülőterére megy közvetlen, fapados járat, onnan vadregényes tájakon vezet az út Aljezurba, autóval néhány óra alatt elérhető a partszakasz. 

 Kicsit aggódtunk, de tadaaammm: van új időpontja a Balaton-átevezésnek. Az eredetileg július 7-re tervezett buli augusztusra csúszott, végül 16-át jelölték meg új dátumnak.   

A mezőny idén is Fonyódról indul és Badacsonynál fordul vissza, a korábbi évek tapasztalatai alapján szuper program lesz. Szóval lehet szervezkedni, készülődni, hajót bérelni, szállást foglalni stb, persze mindent csak a járványügyi szabályok betartásával.   

Próbáljuk a korlátozások pozitív végét megfogni, így a megyén belül kerestünk eddig ismeretlen terepet a hétvégi kiránduláshoz. A dabasi Sári zsilipet itt, a neten ajánlották, Budapestről bő fél óra alatt el lehet érni, és tényleg pont azt nyújtja, ami egy fél napos kiránduláshoz kell.  

Május elejét írunk, a vízállás elég alacsony, de sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy néhány helyen eléggé elhanyagolt a meder, így a keleti ágról 10 perc után visszafordultunk. Az északi ágra tértünk át, és jól tettük, szuper kis kirándulás kerekedett belőle.  

 Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy a horgászok nem túlságosan örülnek a hajóknak. Úszót sok esetben nem használnak, ezért ha nem húzódik az ember a túloldalra, könnyen belefut a damilba, a legjobb szándéka ellenére is. Ettől függetlenül óvatosan, de jól lehet haladni. 

A víz nem túl mély, és már nem is túl hideg, de egy neoprén cucc sokmindenre megfejtés.  A természet most gyakorlatilag tobzódik, az autós híd alatt fecskecsaládok tanyáznak, a nád szintén tele van madarakkal, békakoncert, és osonó hódok várják a kirándulókat, érdemes résen lenni, tényleg minden méteren van látnivaló. 

És igen, a part sáros, tehát seggre estem. Úgyhogy csak óvatosan :)

 Nézegetjük a teraszon a becsomagolt kajakot, közben egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Merthogy hiába enyhítettek a korlátozáson, mi mégsem mehetünk oda, ahova szeretnénk. Pedig van ám jó hosszú lista, a sarki pocsolyástól egészen Görögországig és nem is lennénk telhetetlenek, de  még oda sem mehetünk, ahol most tényleg újraindul az élet, az pedig a Tisza-tó. 

 A járvány idejére itt is megállt az élet, de hogy van fény az alagút végén, azt az is jelzi, hogy  a Tisza-tavi Ökocentrum újra kinyitott, nyilván be kell tartani néhány fontos szabályt, de ez mégis nagy lépés, mert a hazai turizmus egyik legjelentősebb helyszínéről beszélünk. Lesz létszámkorlátozás, kötelező lesz a maszk és a kézfertőtlenítés, de ezt az elmúlt hetekben mindenki megszokhatta a boltban, a postán, egyszerűen a saját érdekünk, hogy betartsuk. 

Aztán lassan a tóparti élet is beindul. Még tavaly szeptemberben kaptunk egy meghívást, hogy megnézzük az épülő Supbázis helyszínét. A Csicsman-kikötőnél lévő földnyelv nemsokára jó kis kölcsönzővé alakul, lelki szemeink előtt már láttuk a jó kis kirándulásokat, az esti bográcsozással, meg sütögetéssel (stipstop függőágy).

Amióta menő dolog sup hátán hasítani, a vizisportok rajongótábora is egyre nagyobb, így nem csoda, hogy itt is ez lesz az irány. A kényelmes, elmélkedős kirándulások tökéletesen kikapcsolják az embert, van idő a tó minden zugára rácsodálkozni, és közben kicsit megfeledkezni a hétköznapi stresszről. 

  Szóval érdemes felvésni Poroszlót a nyaralós helyek listájára, tényleg nem mindennapi élmény. Mi meg egyelőre várunk és drukkolunk, hogy minél amarabb vége legyen a járványnak. 

Ui: A bringaút is kész, nemsokára átadják, szóval ha az evezés nem opció, akkor most már tényleg körbe lehet tekerni a tavat. 

Az Instagram remek szórakozás karantén idején. Csupa olyan helyekről jönnek menő fotók és videók, amikre rácsodálkozunk, aztán nyugtázzuk,  hogy na, ide se fogunk eljutni. Az mindenesetre megnyugtató, hogy vannak, akik helyettünk törik ki (majdnem) a nyakukat. Így most a korlátozások végén vágva a centit egyre közelebb kerülünk  ahhoz, hogy leporoljuk a hajókat meg a deszkákat és végre víz érje őket. 

1. Kayakfest

Montenegro kajakfesziválja miatt még nagyobb a mérgünk a koronavírussal szemben, idén szinte esélytelen, hogy megszervezzék. Szerettük a posztjaikat, rendkívül igényes fotókkal, videókkal töltötték fel az oldalukat, drukkolunk nekik, hogy folytathassák amit elkezdtek. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Let us remind you to some moments from the last year. Check out the video and join us to share more beautifull moments this year! �☝️ • Video : @predragvuckovic & @lcfmedia • #kayakfesttara #kayak #montenegro #gomontenegro #nrsweb #nrsweb #adventure #grabethnovillage #spadekayaks

Kayak Fest Tara (@kayakfest) által megosztott bejegyzés, Ápr 8., 2020, időpont: 9:59 (PDT időzóna szerint)

 2. Alpacka raft

Az amerikai cég alapvetően packraft hajókat forgalmaz, de ügyesen felépítettek egy közösséget, túrákat, oktatást szerveznek. A vállalkozás a National Geographic partnere is egyben, Alaszka hegyvidéke a terepük. Mondjuk az vicces, hogy a főnökasszony fiát Thornak hívják... 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

@jakeelko Shot this beautiful film on alpine lake floats with Alpacka Raft packrafts. Thanks so much for sharing this with us, Jake. This is awesome! . . . . 

Alpacka Raft Packrafts (@alpacka_raft) által megosztott bejegyzés, Márc 3., 2020, időpont: 10:11 (PST időzóna szerint)

 3. that_kayak_fisho

Irány Ausztrália, aki szereti a kellemest a hasznossal összekötni, és van tíz méter damilja meg egy szereléke, az imádni fogja ezt a csatornát. Aztán ne csodálkozzatok, ha pár videó után úgy érzitek, zsebpecával is lehet cápát fogni... azt csak a túl sok sör hiteti el az emberrel.... 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

NEW YouTube video is LIVE!!! MONSTER WAHOO from a KAYAK!!! � The link is in my bio�� Don’t forget to subscribe, like & click the notification 

ᗷᒪᗩᛕᗴ (@that_kayak_fisho) által megosztott bejegyzés, Ápr 25., 2020, időpont: 2:00 (PDT időzóna szerint)

Megünnepelve a Föld napját és az első blog.hu címlapon történő megjelenést, tényleg megyünk Dél-Amerikába :)

Aaron Chervenak és Gareth Jones 9000 kilométert gyalogolt, evezett, kerékpározott, hogy átszeljék a kontinenst. Monte Caburaiból indultak, az Amazonas mentén haladtak Belémig, majd onnan dél felé vették az irányt, hogy Rio de Janeiron, Sao Paulon keresztül eljussanak az uruguay-i Chuí városába. Az útról négy részes filmet készítettek, nem lesz benne kajakteszt, de még reklám sem, ők még igazi utazók és nem influencerek.  

  Először tavaly év elején jártunk a Hévíz-patakon. Bevallom, akkor vegyes érzésekkel jöttünk el. A befizetett túra jó lett volna, ha nem kétszemélyes hajót kapunk, sajnos az egy hajóban evezés nálunk egy működésképtelen funkció, így aznap ezt elengedtük. Aztán decemberben jött néhány szabadnap, és újra nekivágtunk. Saját hajókkal, saját tempóban, kamerákkal felszerelkezve és bár nem értünk a végére, de legalább lesz miért visszamenni. 

A patakra, ami november 1-től március 15-ig evezhető engedély kell, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ad ki 1000 forint/nap áron. Elég egy e-mail és egy átutalás, másnap érkezik a QR-kóddal ellátott igazolás amit be kell mutatni az őrnek, ha kéri. Az engedélyt nem éri meg elsunnyogni. Egyrészt jó, ha tudják, hogy ott vagytok, hiszen vigyáznak a túrázókra, másrészt ennyit igazán megér egy gondozott és kiépített vízitúra útvonal. 

 A beszálló a patak parti parkoló mögött van a zsilipnél, pár perces sétával megközelíthető. Van hely készülődni, kényelmesen vízre lehet tenni a hajót, amikor decemberben két napig szinte tavaszi időjárás volt, még fürdőzőkkel is találkoztunk, nyugdíjasok pancsoltak a 20-25 fokos termálvízben.  

 A tíz kilométeres túrát hat óra alatt lehet megtenni, amit mi akkor buktunk, amikor a szkegem beleakadt az első hínárcsomóba, és csak azért tudtam továbbhaladni, mert Viktor továbbrángatott a hajómmal együtt. Na ilyenből volt még vagy 4-5, ergo veszítettünk egy csomó időt.

  

    

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A víz gyakorlatilag kristálytiszta, és bár ahogy távolodunk a forrástól, egyre hidegebb lesz, még egy téli borulás sem  lett volna életveszélyes. a sok megálló miatt aztán gyorsan eltelt a nap, ígykénytelenek voltunk a felénél kiszállni, mert lement a nap. Közben persze leálltunk nézelődni, videózni, piknikezni, kihasználtuk a decemberi jó időt. 

Szóval érdemes betervezni a Hévíz-patakot téli uticélnak, kezdőknek kifejezetten ajánljuk, kényelmes túra, amit viszonylag könnyen végig lehet csinálni. Reméhetőleg addigra a járvány csak egy rossz emlék marad :) 

 Az ember mindenhova enni megy. Ha nem enni megy, akkor is. Ha olyan helyre megy, ahol semmi nincs, ott is megoldja, legfeljebb vakargatja a fejét pár percig, hogy miben, meg hogyan, aztán megoldja, mert az éhség nagy úr.        

 Minden elismerésem azoknak, akik képesek magokon, fehérjeszeleten, porokon és/vagy póktetemen tengődni a vadonban. Én erre alkalmatlan vagyok, ráadásul rajongok a főzős kütyükért, úgyhogy íme egy kis válogatás a kedvencekből.  Tudom, hogy #maradjotthon, meg Győrfi Pál fanclub, de ha már unjátok a kovásznevelgetést és kiskerti karanténlakomát csapnátok, akkor hajrá, fel lehet turbózni a páncélos pacalpörköltet, és egy szép szelet steak is jobban néz ki a napsütésben, mint a szagelszívó sárga fényénél.

1. Kemping öngyújtó

A gyufa/öngyújtó örök kérdése azonnal eldől, amint megtapasztaljuk egy felhőszakadás vagy egy pocsolya langymelegét. Tudjuk, hogy tüzet rakni művészet, de éhező/fázó művésznek lenni nem vicces, két perc alatt tüzet rakni viszont hasznos, szóval érdemes beruházni egy rendes tűzgyújtó cuccra. 

Ez a karabineres, övre rögzíthető okosság vízálló, nem veszik el, és még egy palacknyitót is rejt, ha esetleg egy üveg sörrel ünnepelnénk meg életünk első tábortüzét.  7-9 dollárért árulják például itt, érdemes keresgélni, mert akciósan akár egy ezrest is lehet spórolni az árán, az meg beváltható három rendes tonhalkonzervre... 

2. Instant tűz lustáknak

Ez lényegében egy óriás gyertya.  A dobozba viaszt, a viaszba karton elemeket raktak, amik sokáig égnek, nincs is ennél egyszerűbb megfejtés.

Valahol láttam ekkora dobozban tonhalat, kb kilós kiszerelés lehetett, na ez nincs olyan nehéz, viszont több vacsora elkészítéséhez is elég, sőt, hidegebb estéken kézmelegítőnek sem utolsó.  9-10 dollárért akár 5 órán keresztül képes égni, szóval akár több fogásra is elég. 

3. Szél és pernyefogó lap

Amikor huszadjára gyújtod meg a tüzet, de újra elalszik, amikor sikerül olyan helyre táboroznod, hogy a huzat egy buszt is elsodorna, vagy amikor nem akarod, hogy a fél tábor leégjen, na akkor jön ez a kis kihajtható, elemes lap.

Csak beállítod a megfelelő helyre és tadamm:10 dollárért van egy szélvédett kis helyed, ahol kedvedre kotyvaszthatsz. Tudom, jópofa a kis teáskanna is, de arról majd máskor... 

4. Összecsukható tűzrakó a minimáldizájn jegyében

Négylábú, tűzálló anyagból készült mineknevezzelek. Látványos, viszont főzni nem fogsz rajta. Szalonnazsírral sem túl okos dolog telecsöpögtetni, úgyhogy 23 dollárért marad annyi, hogy látványos annak, aki csak melegedni akar a tűz mellett.

Nevezzük inkább fotós kelléknek, na de annak tényleg tökéletes....

5. A tökéletes minikonyha

Ázsiai cimboráink mindenre tudnak megoldást, még a magányos túrázó konyháját is megalkották, csak hogy még egy menő kempingcuccra költhessünk. Nőként írom: ez egy szép, és hasznos gázfőző, helyes kis edénnyel, amiben maximum 1 liter leves/marhapöri/pacal tud melegedni (igen, rántottát is lehet benne kutyulni, ha az első botlásnál nem törted össze a tojásokat). 

 Az ára mondjuk 60 dollár, de cserébe rendes ételt ehetsz a vadonban, megkínálhatod a medvéket, cserébe talán  nem tépnek szét. 

Bónusz: a gázpatronhoz ilyen helyes lámpafej csatlakoztatható, 25 dollárba kerül.

Legközelebb főzni fogunk, kimegyünk a kert végébe, ha túléljük, videó is lesz hozzá. 

Vigyázzatok magatokra és egymásra.