A Tisza-tó feléled, mi meg még mindig #maradjotthon üzemmódban vagyunk
Nézegetjük a teraszon a becsomagolt kajakot, közben egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Merthogy hiába enyhítettek a korlátozáson, mi mégsem mehetünk oda, ahova szeretnénk. Pedig van ám jó hosszú lista, a sarki pocsolyástól egészen Görögországig és nem is lennénk telhetetlenek, de még oda sem mehetünk, ahol most tényleg újraindul az élet, az pedig a Tisza-tó.
A járvány idejére itt is megállt az élet, de hogy van fény az alagút végén, azt az is jelzi, hogy a Tisza-tavi Ökocentrum újra kinyitott, nyilván be kell tartani néhány fontos szabályt, de ez mégis nagy lépés, mert a hazai turizmus egyik legjelentősebb helyszínéről beszélünk. Lesz létszámkorlátozás, kötelező lesz a maszk és a kézfertőtlenítés, de ezt az elmúlt hetekben mindenki megszokhatta a boltban, a postán, egyszerűen a saját érdekünk, hogy betartsuk.
Aztán lassan a tóparti élet is beindul. Még tavaly szeptemberben kaptunk egy meghívást, hogy megnézzük az épülő Supbázis helyszínét. A Csicsman-kikötőnél lévő földnyelv nemsokára jó kis kölcsönzővé alakul, lelki szemeink előtt már láttuk a jó kis kirándulásokat, az esti bográcsozással, meg sütögetéssel (stipstop függőágy).
Amióta menő dolog sup hátán hasítani, a vizisportok rajongótábora is egyre nagyobb, így nem csoda, hogy itt is ez lesz az irány. A kényelmes, elmélkedős kirándulások tökéletesen kikapcsolják az embert, van idő a tó minden zugára rácsodálkozni, és közben kicsit megfeledkezni a hétköznapi stresszről.
Szóval érdemes felvésni Poroszlót a nyaralós helyek listájára, tényleg nem mindennapi élmény. Mi meg egyelőre várunk és drukkolunk, hogy minél amarabb vége legyen a járványnak.
Ui: A bringaút is kész, nemsokára átadják, szóval ha az evezés nem opció, akkor most már tényleg körbe lehet tekerni a tavat.