A vízálló-lélegző anyagtechnológiák jelentős fejlődésen estek át azóta, hogy W. L. Gore először alkotta meg a Gore-Tex membránt 1969-ben. Az első vízálló-lélegző anyagok magas költségekkel jártak, felhasználhatóságuk igencsak korlátozott volt, és nem is igazán voltak olyan strapabírók, mint ami napjaink anyagaira - legalábbis legtöbbjükre - jellemző.

A víz-és szélálló/lélegző membránok pajzsot képeznek az időjárási viszontagságok ellen. Ezek a membránok különféle anyagokból készülhetnek, például politetrafluoretilén (PTFE), poliuretán (PU), termoplasztikus elasztomer (TPE) vagy akár fenntartható anyagokból, mint például a ricinusmag. Anyagtól függetlenül a membrán célja megakadályozni, hogy a szél és a víz behatoljon a szövetbe, miközben a mikropórusos szerkezetén keresztül lehetővé teszi a párolgást.

A vízállóság egyszerű: ha a ruházat külső részén lévő víz nem szivárog be, akkor az dolog vízálló, igaz? Nos, igen is meg nem is. Ugyanis belülről is elázhatunk.

Mindannyian tudjuk, hogy a vízálló ruházatok semmit sem érnek lélegző képességük nélkül. Végül is egy fekete zsák is vízálló, de nem húznál magadra egyet kajakozáshoz, mert úgy izzadnál, mint egy szumó birkózó, aki szpinning órát vesz a Borneói dzsungelben. 

Tehát mi is ez a varázserejű lélegző képesség?

Ma már számos vízálló lélegző anyag márka létezik, amelyek jelentősen eltérnek súlyukban, felhasználási területükben, lélegzőképességükben, vízállóságukban és minőségükben.

Működésük és felépítésük alapján megkülönböztetünk mikroporózus és nem porózus membránokat.

A mikroporózus membránok olyan polimer réteget képeznek, amelyekben apró lyukak vannak. Ezek olyan kicsik, hogy szabad szemmel alig láthatók. A mikroszkopikus lyukak mérete az, amiben a „varázslat” rejlik. Amikor izzadni kezdünk, a testünk felmelegszik, és vízgőzt bocsátunk ki. Ezek a vízgőzmolekulák olyan kicsik, hogy könnyen átjutnak a membrán pórusain. Tehát a vízgőz a finom pórusokon keresztül kijut a külvilágba, míg a cseppek túl nagyok ahhoz, hogy ugyanezt az utat befelé megtegyék. Ezért a membránok egyszerre légáteresztőek és vízállóak.

A GORE-TEX® membrán például négyzetcentiméterenként több, mint 1,4 milliárd mikropórust tartalmaz, mely a vízcseppnél húszezerszer kisebb, de hétszázszor nagyobb, mint a testről távozó vízgőz molekula. Cserébe a gore-texes cuccok másfél-kétszer annyiba kerülnek, mint ugyanazon gyártó hasonló portékája, csak saját márkás 3-4 rétegű membránnal szerelve. Ismereteink szerint magyar embernek nagyjából az NRS és a Kokatat elérhető online vagy a szomszédos országok némelyikében, ha Gore-Tex-es szerelésre vágyna valaki.

A vízgőz kivezetése egy hatékony, de egyszerű trükköt igényel. A lényeg a fizika! A kulcsszó pedig ebben az esetben a nyomás. Amikor a test felmelegszik, meleg vízgőzmolekulákat bocsát ki (izzadság). Amikor a külső hőmérséklet hűvösebb, alig észrevehető túlnyomás alakul ki a ruha melegebb belsejében, aminek a hatására a vízgőz a kabát rétegeibe préselődik. Az olyan márkák, mint a Gore Tex és sok más technológia pontosan ezen az elven működnek. A nem porózus membránok működési elvükben a mikroporózus membránok ellentétei. Két különböző típusú membránnal készítik, ami robusztusabbá és ellenállóbbá is teszi őket.

Egy hidrofób (víztaszító) poliészterből készült membránréteg és egy hidrofil (vizet vonzó) poliéterből készült membránréteg is van a laminátban. A membrántípusok úgy vannak egymásba szőve, hogy kis hullámokat képeznek, így a vizet vonzó poliéter először elnyeli a vízgőzt (nyomás nélkül), míg a víztaszító membrán ezután gondoskodik arról, hogy az izzadtság a hullámokon keresztül kifelé távozzon. A különböző anyagok ezen elve többek között a Sympatex membránokban és a brit NOOKIE kajakos ruhákban is megtalálható.

Mindkét membrántípusnak megvannak az előnyei és a hátrányai, amelyek bizonyos helyzetekben döntőek lehetnek. A mikroporózus membrán legnagyobb előnye, hogy a vízgőz közvetlenül a pórusokon keresztül tud távozni. Ez az előny azonban csak akkor használható ki, ha a kabát belsejében lévő hőmérséklet és a külső hőmérséklet között nyomáseltérés van. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy minél melegebb van odakint, annál lassabban és rosszabbul működik ez az elv. Ha kint melegebb van, mint a ruhában, a legdrágább GoreTex-es cucc is szaunaruhává válik.

Ez a hátrány nem áll fenn a nem porózus membránok esetében - a légáteresztő képességet kizárólag a vizet vonzó és víztaszító anyagok szabályozzák, és ezért hőmérséklet-független. A mikroporózus membránnal ellentétben azonban a folyadékcsere lassabb. Ez azt jelenti, hogy a (belső) vizet vonzó poliéter membránnak először kis időre van szüksége ahhoz, hogy a testből érkező nedvességet magába szívja.

Az egyre fejlettebb (és drágább) membránok egyre jobb hatásfokkal működnek, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy a membrán, bármilyen jól is lélegezzen, mégis fizikai réteget képez a testünk és a külvilág között, így sosem fogjuk úgy érezni, mintha csak a bőrünk lélegezne. Sokat javíthatunk a hatásfokon, ha a membrános ruházat alatt jó nedvességelvezető képességgel rendelkező aláöltözeteket hordunk evezéskor.

A vízálló-lélegző membrán technológiák:

Laminátumok: Egy vízálló/lélegző film membránt ragasztanak a szintetikus héjszövet belső felületéhez úgy, ahogyan a tapétát ragasztják a falra - membrán (tapéta) + anyag (fal) = laminátum.

A laminátok magja rendszerint rendelkezik egy vékony PTFE réteggel, amely a Politetrafluoretilén mozaikszó rövidítése. Mielőtt ezt százszor elismételnénk, jó ha tudjuk, hogy ismertebb nevén ez a Teflon. Itt viszont nem egy konyhai serpenyőre viszik fel, hanem gyorsan egy rendkívül vékony, pórusos filmréteggé húzzák szét, amit laminálnak a külső nylon vagy poliészter héjfelületre.

Bevonatok - “tejbevonó” eljárás: Egy vízálló/lélegző PU keverèket folyékony állapotban terítenek a szövet belsejének felületén, mint a festéket a falon a hengerrel. A folyékony PU fehér színe miatt kapta a milky-coating - tejbevonó nevet. 2 rétegű dzsekiknél, mint a Tribord 500, vagy a Seabird - jobban szemügyre vehető a membrán szerkezete.

 A bevonatos megoldások könnyebbek és költséghatékonyabbak, mint a laminátumok. 

A vízállóság mérése

A hidrosztatikus nyomás, milliméterben kifejezve (mm), azt mutatja meg, mennyire vízálló egy anyag. Egy 10 000 mm-es anyagnál, egy 1 négyzetcentiméter felület 10 ezer milliméteres vízoszlop nyomásának képes ellenállni. Minél magasabb a szám, vagyis a 'vízoszlop', annál vízállóbb az anyag. Egy 1 méteres vízoszlop nyomása nagyjából 0,1 bar-nak felel meg

A légáteresztőképesség mérése 

A légáteresztőképességet általában úgy fejezik ki, hogy hány gramm (g) vízgőz jut át egy négyzetméter (m2) anyagon belülről kifelé egy 24 órás időszak alatt. Egy 20 000 g/m2 anyagnál ez 20 000 gramm nedvességtranszfert jelentene. Minél nagyobb a szám, annál jobb a légáteresztőképesség. Egyszerű. Kivéve, hogy ez a szám csak a membránra vonatkozik, nem a késztermékre. A ruhadarab kialakítása is befolyásolhatja. A mellény és a spriczó alatt - pláne ha neoprén - fölösleges bármilyen szellőzésben reménykedni.

Egy háromrétegű (3L) dzsekiben, nadrágban, ruhában a membránt (a középső réteget) összeragasztják a külső héjjal és egy védelmet nyújtó belső szövött védőréteggel, amit egy mikro-szálas hálóként lehet elképzelni. Ettől a hálótól olyan ezüstös a belső felülete a három rétegű cuccoknak.

Az általunk kipróbált cuccok közül ezzel a technológiával készült:

NRS ORION SemiDryJacket

HIKO ODIN HO2 DrySuit

A négyrétegű (4L) szövetek esetében a laminátum belső hálós rétege kap egy újabb, puhább réteget.

Az általunk kipróbált cuccok közül ezzel a technológiával készült:

PALM CASCADE DrySuit

Egy 2.5 rétegű dzsekiben a szövött védőréteget egy szitanyomású 'fél' réteggel helyettesítik a membrán védelmére. Legtöbbször ez egy porcelán, vagy más finom szemcsékkel kevert festékréteg. Apró méhsejt-mintától a gyártó logójáig van minden minta. Ez könnyebb megoldás, de nem védi ugyanúgy a membránt, és nem is olyan kellemes az érzése a bőrön, gyakran „nyirkosnak” érződik.

Az általunk kipróbált cuccok közül ezzel a technológiával készült:

NRS Riptide Splash Jacket

NRS Hightide Splash Jacket

NRS FREEFALL DryPants

NRS Endurance Splash Pants

NRS Endurance Splash Jacket

PALM Surge DryCag

SANDILINE Race Jacket long

SANDILINE Race Jacket short

Pláne a 2 rétegű, ami a szitázott fél réteg híján már inkább tapadós, és könnyebben is kopik/sérül. Cserébe viszont olcsó.

Az általunk kipróbált cuccok közül ezzel a technológiával készült:

TRIBORD 500 Jacket

SEABIRD Spitsbergen Jacket

Aztán ott vannak még a rugalmas hybrid szövetek, külső PU vagy TPU bevonattal, mint a HIKO Lars vonala - amiből a zoknit nagyon kipróbálnánk - vagy a cseh gyártó extrém hidegre szánt CHINOOK dzsekije, de a REED is AquaTherm néven hasonló anyagból készíti a tuilikjait, a hullámkötényeit és tárolófedeleit is.